|
Sztochasztikus őszi gépvers (újat!)
őszi szellő zúgott át a réten
sárguló levél hull a fáról
hullanak a levelek
kupacban hevernek a színes elszáradt levelek
pá nyár ég vele aki jősz korán komorul már és később kel ne menj ki dunszt és még kunszt de itt van itt ismét és jég
pulóver – nagy kabát? totális megingás, ősz van nem vitás
nemsokára tél lesz
kis süni az avarban játszik
eljött az ősz, a színpompás ősz, a bús bébicsősz
fúl a szél, dideregnek a fák
levél sárgul, gesztenye barnul
libben a hűvös őszi fuvallat, szállnak az égen a darvak
tűnt nyár, mi volt s mi lesz, bősz harsonák, dundi bohóc ruháján tintafolt, buggyanó vére kifordult rögre szórt vasszilánk, mindörökké, de nem most, ámen
őszi versem esős napon megírtam
kavarom sáros avarom
sárgul a diófa levele
ősszel érik meg a nagy szemű szőlő
szarvasok bőgnek a megsárgult erdőben
holnap már szeszélyes, szürke tél váltja a tavaszt, és a nyári kánikulának mondhatunk szevaszt
az ősz, amikor a levelek hullanak, az szép nagyon
szottyosan jó naspolya
fúj a szél, hull a fáról az őszi levél
sapka, sál, suli, sár is
lennék bár bősz csősze túlérett testednek pompásan viruló gyümölcsösében, s kóstolni surranó tolvajok rettegnék kérges kezem intését
színes lombok hullanak
hasítok az avaron, lehullt leveleken lépvén, egész ősszel elélek szelíd gesztenyén
bús borongós őszi reggel nehéz felébrednem
halogatnád téli álmod kezdtét ily napsütötte őszön: fakassz hát vizet kertedben!
levelet préselsz? esőt kémlelsz? netán egy nagy alvó barnamedvével trécselsz? mi ez itt gyermek? ősz?
|