|
Sztochasztikus őszi gépvers (újat!)
pulóver – nagy kabát? totális megingás, ősz van nem vitás
hasítok az avaron, lehullt leveleken lépvén, egész ősszel elélek szelíd gesztenyén
eljött az ősz, a színpompás ősz, a bús bébicsősz
holnap már szeszélyes, szürke tél váltja a tavaszt, és a nyári kánikulának mondhatunk szevaszt
lennék bár bősz csősze túlérett testednek pompásan viruló gyümölcsösében, s kóstolni surranó tolvajok rettegnék kérges kezem intését
tűnt nyár, mi volt s mi lesz, bősz harsonák, dundi bohóc ruháján tintafolt, buggyanó vére kifordult rögre szórt vasszilánk, mindörökké, de nem most, ámen
halogatnád téli álmod kezdtét ily napsütötte őszön: fakassz hát vizet kertedben!
szottyosan jó naspolya
sapka, sál, suli, sár is
ősszel érik meg a nagy szemű szőlő
az ősz, amikor a levelek hullanak, az szép nagyon
szarvasok bőgnek a megsárgult erdőben
sárguló levél hull a fáról
bús borongós őszi reggel nehéz felébrednem
hullanak a levelek
kis süni az avarban játszik
fúj a szél, hull a fáról az őszi levél
libben a hűvös őszi fuvallat, szállnak az égen a darvak
kavarom sáros avarom
színes lombok hullanak
levél sárgul, gesztenye barnul
fúl a szél, dideregnek a fák
levelet préselsz? esőt kémlelsz? netán egy nagy alvó barnamedvével trécselsz? mi ez itt gyermek? ősz?
sárgul a diófa levele
kupacban hevernek a színes elszáradt levelek
őszi szellő zúgott át a réten
őszi versem esős napon megírtam
nemsokára tél lesz
pá nyár ég vele aki jősz korán komorul már és később kel ne menj ki dunszt és még kunszt de itt van itt ismét és jég
|