Rostalló


Menü

ARCHÍVUM

Sztochasztikus őszi gépvers (újat!)

levelet préselsz? esőt kémlelsz? netán egy nagy alvó barnamedvével trécselsz? mi ez itt gyermek? ősz?
bús borongós őszi reggel nehéz felébrednem
szottyosan jó naspolya
kupacban hevernek a színes elszáradt levelek
sárgul a diófa levele
sapka, sál, suli, sár is
nemsokára tél lesz
hullanak a levelek
pá nyár ég vele aki jősz korán komorul már és később kel ne menj ki dunszt és még kunszt de itt van itt ismét és jég
fúj a szél, hull a fáról az őszi levél
az ősz, amikor a levelek hullanak, az szép nagyon
tűnt nyár, mi volt s mi lesz, bősz harsonák, dundi bohóc ruháján tintafolt, buggyanó vére kifordult rögre szórt vasszilánk, mindörökké, de nem most, ámen
szarvasok bőgnek a megsárgult erdőben
holnap már szeszélyes, szürke tél váltja a tavaszt, és a nyári kánikulának mondhatunk szevaszt
sárguló levél hull a fáról
pulóver – nagy kabát? totális megingás, ősz van nem vitás
őszi versem esős napon megírtam
fúl a szél, dideregnek a fák
halogatnád téli álmod kezdtét ily napsütötte őszön: fakassz hát vizet kertedben!
levél sárgul, gesztenye barnul
színes lombok hullanak
kavarom sáros avarom
lennék bár bősz csősze túlérett testednek pompásan viruló gyümölcsösében, s kóstolni surranó tolvajok rettegnék kérges kezem intését
hasítok az avaron, lehullt leveleken lépvén, egész ősszel elélek szelíd gesztenyén
libben a hűvös őszi fuvallat, szállnak az égen a darvak
őszi szellő zúgott át a réten
eljött az ősz, a színpompás ősz, a bús bébicsősz
ősszel érik meg a nagy szemű szőlő
kis süni az avarban játszik